A klíma nem más, mint egy nagy hűtőszekrény: ha összenyomjuk a gázt, amikor az újra kitágul, hirtelen lehűti a környezetét. Az öregek, akik még csavartak szódásszifonba patront, tudják, hogy a patron azonnal vastagon jeges lett, amikor becsavarták a helyére. Annyira lehűlt, amikor kiszabadult belőle a gáz, hogy a levegő páratartalma azonnal ráfagyott. Így működik leegyszerűsítve a klíma és a hűtő is. Mivel a gáz újbóli összenyomása azonban hőtermeléssel jár, ezért meleg a hűtő hátulja és a klíma kültéri egysége is ezért kell. A hőszivattyús klímák nem csinálnak mást, mint úgy fűtenek, hogy megfordítják a dolgot: a külső levegőt (tovább) hűtik és a szobába befelé vezetik az emiatt keletkezett hőt.
A klímafűtésnek számtalan előnye van, többek között ilyen az ára is. Gondoljunk csak egy gázkazán beszerelésére, a sok utánajárásra, papírmunkára, engedélyekre. Ezenkívül a rendszer kialakítása sem egyszerű feladat. A klímaberendezés direkt elpárolgással működik, nincs közvetítő közeg, azaz egyenesen a munkavégző közeget visszük a lakásba, a hatásfok lényegesen nagyobb, mint bármely más fűtésrendszer esetén. A hőszivattyú is vizet használ közvetítőközegként, ezt mozgatni kell, amely energiaigényes és költségekkel jár, éppen ezért nem tud olyan hatékony lenni, mint a klímafűtés, amely már az új gázoknak (pl. R32) köszönhetően akár a COP=8 szintet is el tudja érni. Játsszunk el egy kicsit azzal a gondolattal, hogy ha magunk termeljük meg napelemekkel a készülék működtetéséhez szükséges energiát, abban az esetben igen jó megtérülési eredmények érhetők el. Ahhoz, hogy összehasonlítsuk az árakat, a gáz-, illetve a hagyományos elektromos fűtéssel, közös mértékegységet kell választani. Bár a gáz fűtőértéke változó, elfogadhatjuk, hogy 1 m³ gáz körülbelül 9,5 kWh. A gáz ára éves 1200 m³ fogyasztásig 103 Ft, felette 120 Ft. Az eltérő hatásfok miatt az sem mindegy, hogy gázkonvektorral, hagyományos kazánnal vagy kondenzációs gázkazánnal égetjük el a gázt, mindenesetre 1 kWh energiát gázból kb. 11-12 Ft-ért kapunk. A villamos áram ára 1 kWh esetén normál A tarifával 37,5 Ft, H vagy Geo tarifával számolva 23 Ft. Egyértelmű, hogy egy fűtőszálas, az áramot 100% hatásfokkal hővé alakító berendezéssel még akkor is dupla áron fűthetünk, ha kedvezményes tarifával használjuk, és itt teljesen mindegy, hogy egy olcsó hősugárzót, infrapanelt, norvég fűtőpanelt, ionkazánt vagy villanykazánt veszünk néha nagyon magas áron. A klíma viszont sokkal érdekesebb, mivel itt kihasználjuk a hőszivattyúk előnyét. Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP-értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka. Ha egy készülék SCOP-értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk. Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor A tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP-érték 3,4 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal. Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál is olcsóbb lenne, mint gázzal.
A Polar mono split 09 (SIEH0025SDX és SO1H0025SDX) , 2,5kW-os klíma kifejezetten alkalmas kisebb terek, szobák légkondicionálására, és ilyen teljesítmény mellett
-22°C-ig fűtőképes!
A gazdaságos fogyasztás ellenére hatásfoka magas,
így megfelelően lehűti, illetve felfűti a légteret
Maximális áramfelvétele 6,1 A mely általános használat mellett, szintentartáskor akár 1,8-2 A is lehet.
A TURBO üzemmód segítségével viszonylag rövid idő alatt elérheti a beállított hőfokot a helyiségben. Kell ennél több?